III. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem
III. Vlagyimir | |
III. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem rokonai körében | |
Kijev nagyfejedelme | |
Uralkodási ideje | |
1171 februárja – május 30. | |
Elődje | Gleb |
Utódja | I. Roman |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Rurik-dinasztia |
Született | 1132 |
Elhunyt | 1171. május 30. Kijev |
Édesapja | I. Msztyiszláv |
Édesanyja | Ljubava Zavidics |
Testvére(i) |
|
Gyermekei |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Vlagyimir témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
III. Vlagyimir Msztyiszlavics (oroszul: Владимир III Мстиславич), (1132 – 1171. május 30.[1]) kijevi nagyfejedelem 1171-ben mintegy három hónapig.
Ifjúsága
[szerkesztés]Vlagyimir Msztyiszláv Vlagyimirovics nagyfejedelem legfiatalabb gyermeke volt, apja halálának évében született. Tizennyolc éves korától a dorogobuzsi részfejedelemséget kormányozta, majd miután Szvjatopolk bátyja 1154-ben meghalt, megkapta az ő birtokát, Volhíniát. Magyarországi rokonságára támaszkodva (Belos bán lányát vette feleségül) segítette testvérei harcát a nagyfejedelmi székért Jurij Dolgorukij ellenében.
Viszontagságai
[szerkesztés]Miután a bátyja, Rosztyiszláv kibékült Jurijjal és elfogadta nagyfejedelemnek, ő is csatlakozott hozzá és a halicsi herceg segítségével ostrom alá vette Luckban a Dolgorukijjal továbbra is dacoló Msztyiszláv Izjaszlavicsot (saját unokaöccsét). Msztyiszláv Lengyelországba menekült, de 1157-ben nagy sereggel visszatért és kikergette Vlagyimirt Volhíniából, családját pedig túszul ejtette. Vlagyimir Magyarországra menekült, de sem a magyar királytól, sem a nagyfejedelemtől nem kapott segítséget. A földönfutó herceg visszatért a Kijevi Ruszba és a csernyigovi Izjaszláv Davidovicshoz csatlakozott. Ismeretlen körülmények között megszerezte Szluckot, de Rosztyiszláv bátyja elvette tőle és cserébe megkapta Tripoljét.
Rosztyiszláv 1167-es halála után Vlagyimir maradt a legidősebb a Monomah-utódok közül, de nem volt akkora ereje vagy befolyása, hogy reálisan aspirálhatott volna a nagyfejedelmi trónra. Ezért inkább Msztyiszláv Izjaszlavics igényét támogatta, de cserébe szeretett volna gazdagabb birtokot. A trónt megszerző Msztyiszláv a Kijev melletti Visgorodot adományozta neki, ám egy bojár hamarosan a tudtára adta, hogy Vlagyimir ellene áskálódik. Vlagyimirt bíróság elé idézték, de a hosszú vitákba Msztyiszláv beleunt és megelégedett azzal, hogy nagybátyja újból hűséget esküszik neki a kereszt megcsókolásával. Vlagyimir ezután az ún. feketesapkásoknál (a kijevi állam nomád vazallusai), majd a szintén nomád berendeknél keresett támogatást a nagyfejedelem ellen, de hiába, a berendek majdhogy meg nem ölték. Esküszegőként elvesztette részfejedelemségét és egy darabig Rjazanyban lakott, majd 1169-ben a volhíniai Polonnojébe költözött. A következő évben meghallotta, hogy meghalt régi birtokának, Dorogobuzsnak a fejedelme és híveivel átvonult a városhoz, megígérve a dorogobuzsiaknak, hogy nincsenek rossz szándékai. Amikor azonban beengedték, elrabolta a halott fejedelem bojárjainak vagyonát és kikergette özvegyét a városból.
Kijevi nagyfejedelemként
[szerkesztés]1171-ben Gleb halálával megürült a nagyfejedelmi trón és Vlagyimir unokaöccsei biztatására titokban Kijevbe utazott és kikiáltatta magát uralkodónak. A királycsináló vlagyimiri herceg, Andrej Bogojlubszkij felszólította, hogy távozzon Kijevből, de még mielőtt erőszakkal elkergették volna, Vlagyimir 1171. május 30-án, kevesebb mint három hónapnyi uralkodást követően meghalt.
Családja és gyermekei
[szerkesztés]Vlagyimir 1150-ben vette feleségül a magyarországi Belos bán lányát. Gyermekeik:
- Msztyiszláv († kb. 1202), dorogobuzsi részfejedelem
- Jaroszláv (†1199 után), novgorodi fejedelem
- Rosztyiszláv (†1202 után)
- Szvjatoszláv (†1221) Halicsnál elesett a magyarok elleni csatában
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Rurikids 8 (angol nyelven). Genealogy.eu. [2013. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 10.)
Források
[szerkesztés]- Л.Войтович: КНЯЗІВСЬКІ ДИНАСТІЇ СХІДНОЇ ЄВРОПИ
- Владимир Мстиславич, князь дорогобужский Энциклопедический словарь Брокгауза и Ефрона: В 86 томах (82 т. и 4 доп.). – СПб., 1890–1907
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Владимир Мстиславич (князь киевский) című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
Előző uralkodó: Gleb |
Következő uralkodó: I. Roman |